Elfogult vagyok a következő témában, hisz ahogy Csányi Vilmos etológus is megmondta a kutya természetes környezete az emberi család. Úgy gondolom, hogy az emberi család természetes része pedig a kutya. Ezért nagyon utálom, ha a házmester országunk szabályai miatt a szeretett családtagomat nem vihetem magammal valahova. Pár éve kezd oszlani a mély sötétség itthon is, és a kutyánkkal egyre több helyre mehetünk, ami a hanyatló nyugat országaiban teljesen megszokott dolog. Ennek a felvilágosult hullámnak első zászlós hajója az Allee bevásárló központ, amit 55 boltjával együtt 2015 szeptemberétől kutyával is látogathatunk. Ez a boltok körülbelül 90%-a. A dolog ahogy én látom remekül működik, ahogy várható a kutyák senkit se zavarnak. Nincs alkalom, hogy valaki nem jönne oda beszélgetni, megsimogatni a kutyám, ha két percre megállunk valahol. Az étterem rész nem látogatható, de ez elég zsúfolt mindig, és a tálcával közlekedő emberek közt zavaróak lehetnek a kedvenceink. A Libri könyvesbolt 2. szintjén működő Frei kávézó lánc is büszkén hirdeti, hogy több üzletével együtt ez is kutyabarát mivel a plaza is kutyabarát. A csavar a történetben, hogy a Libri könyvesbolt, aminek egy hátsó sarka a kávézó, viszont nem kutyabarát. Persze, hogy azért is kutyával járok kávézni.....
Tehát a szabályokat betartva teleportálva, vagy az ablakon keresztül lehetne megközelíteni a kávézót. Sajnos egyik megoldás sem tudom kivitelezni, így mindig határozottan egyenesen átvágok a könyvesbolton. A Libribe nem jellemző a tömeg nem kell kerülgetni senkit, vásárlói nagy részét épp a kávézás előtt vagy után lézengők adják. Volt, hogy szólt az őr vagy egy dolgozó, hogy nem jöhetek be kutyával, ekkor mondtam, hogy a kávézóba megyek, és otthagytam őket, amire ők is ennyiben hagyták a dolgot. Szeptember 2.-án délután a szüleim voltak nálunk látogatóba, a Bartók egyik teraszán ebédeltünk, majd javaslatomra átmentünk az Alleeba egy kávéra. Természetesen családunk kihagyhatatlan tagja 5 éves magyar agarunk Sonny is velünk volt. Az agarak fenséges megjelenése és kedves nem tolakodó természete általában mindenki szívét meglágyítja, ahová egyébként nem vinnénk be magunktól oda is behívja az eladó, kis hírlapárustól kezdve, fodrászon át, a Karinthy Frigyesen található zöldségesig. Pedig ezekben a szűk üzletekben tényleg zavaró lehetne egy 30 kg-os nyurga agár. Úgy gondoltam, ha edző cuccban beesve nem kezd cseszegetni senki a kutya miatt, akkor szüleimmel a polgári idillt árasztva, és az idősebben iránti tiszteletből talán most is elintézhető a Libri őre egy mondattal. Ekkor került elő címszereplőnk az idióta. Aki valami helyi bolt vezető lehetett. Rikácsolva kezdte, persze köszönést megszólítást és bármit ami arra utalna, hogy egy eladó szól egy betérő vásárlóhoz nélkülözve, hogy nem lehet kutyát behozni a boltba. Én közöltem, hogy csak átvágok a bolton, és a kutyát a kávézó részre viszem. Remek taktika érzékkel megjegyezte, hogy de az is a boltban van. Közöltem, hogy a Frei Cafe az oldalán hirdeti kutyabarátságát és már többször is voltam itt kutyával. Felajánlottam, persze gúnyosan hogy beviszem ölben, és csak a kávézóban teszem le. Láttam, hogy hülyével van dolgom aki a bolt vezetés hatalmától megrészegülve példát próbál mutatni kollégáinak, akiket gondolom hozzám hasonlóan leszerelnek a kutyások. Így kikerültem, és leültünk volna a kávézóban, itt még asztalkeresés közben kicsit ordibáltunk, ahol súlyos érvek, hangoztak el, pl mi van ha valaki fél a kutyától? Gondolom az nem a város egyetlen kutyabarát plázájába jön, és amúgy se akarom a kutyát senki ölébe ültetni. Kicsit untam és szüleimet is feszélyezte a helyzet, bár azért korábbi posztjaimból kiderülhet, nem először látnak veszekedni. Ezért kijelentettem, hogy nem érdekel én itt kávézni fogok. Ekkor a sziréna, a Frei Cafe üzletvezetőjéhez rohant. Őt győzködte egy darabig, mi közben kikértük a kávénkat. A Frei Cafe üzletvezető hölgye később az asztalunkhoz jött. Köszönt, elnézést kért, elmondta, hogy neki most kötelessége elmondani, hogy a könyvesbolt nem kutyabarát, de ő és a teljes személyzet és a kávézó lánc viszont az. Maradjunk nyugodtan, de vigyázzunk, hogy ne ijesszen meg senkit a kutya. Ő is megsimogatná, de higiéniai okokból nem teszi. Sonny miközben még két kisgyerek simogatta a hír hallatán elővigyázatosságból eldőlt. Ettől a legfélősebb könyvbarátok is megnyugodhattak. A libris boszorka távozott. Kifelé édesapám udvarias köszönés mellett közölte, hogy reméli elégedett magával. Erre újra felvettük, a de valaki félhet is a kutyától fonalat. Amire meg kellett jegyeznem, hogy én rettegek az emberi hülyeségtől mégis a szombat délutánom is ilyenek, mint maga keserítik.
Reménykedek, hogy a libriben feljebb, lentebb nem is lehetne már, van valaki aki költői kérdéseimen elgondolkodik:
- Egy plázában ami kutyabarátságával hirdeti magát, van e értelme kizárni egy tágas szellős boltból a kutyákat? Ruha boltokba mehet a kutya, pedig ruhát venni macerás kutyával, ráadásul még a szőr is meglátszhat. Mégis a Van Graaf fél milliós öltönyei közt soha senkit nem zavart. Milyen kockázatot jelent egy kutya önök szerint?
- Lelkesen köszönget mindenki, az őr is nagyon normális volt korábban, sok lenne az üzletvezetőtől ugyanezt a minimumot elvárni (Köszön, elnézést kér, bemutatkozik, elmondja amit akar)? Persze ekkor se érdekelt volna jobban.
- Mi zavarja egy könyvesbolt vásárlóit és az ott olvasó embereket jobban, az ha én átsuhanok szélen a kutyámmal, vagy ha egy 10 perc hangos veszekedés?
- Ha kiadják az üzletük egy részét, nem kellene a feltételeket tisztázni a bérlővel, és nem az előzetesen interneten tájékozódott vásárlókat kínos helyzetbe hozni?
- Értem én, hogy vannak szabályok, de valaki nem azért üzletvezető, hogy mérlegeljen? Egy a kávézó sarkában elnyúló kutya a legnagyobb gondjuk tényleg?
Kutyások ki jön velem kávézni legközelebb csak azért is?
Hasonló posztjaim, reménytelen állami vállalatokkal:
http://mernokiszem.blog.hu/2017/09/11/posta_esz_veszto_ugyfelhivo_de_minek
