Mérnök szemmel

Mi hülyeség és mi nem az , de ha mégis az akkor mit kezdjünk vele

1g marihuana egyenlő 10000km autózás CO2 emissziója?

2021. június 03. 11:23 - NMEszeme

Több helyen is megjelentek cikkek, amik egy friss tanulmányra hivatkozva a beltéri marihuána termesztés környezeti hatásaira hívják fel a figyelmet. Ezek a cikkek azt állítják, hogy egy kg szárított marihuána előállításának széndioxid lábnyoma 2283-5184 kilogramm. Ez az adat azért meglepő, mert egyre több növény, salátafélék ,paradicsom, de akár a földi eper beltéri termesztése is az elmúlt években vált gazdaságossá, ami lehetetlen lenne ilyen magas energiafogyasztást feltételező széndioxid lábnyom mellett.  Sok helyen ráadásul ezt a számot az 1kg marha húsra jutó 60 kilogramm széndioxid kibocsájtásával hasonlították össze. Illetve a teljes széndioxid kibocsátás 12%-át tehát 250-600kg-ot a szállításnak tulajdonítottak.

 

Forrás: The carbon footprint of indoor Cannabis production Article in Energy Policy · July 2012DOI:10.1016/j.enpol.2012.03.023

Ez a két adat gyors fejszámolásra késztetett. :

Az EU szigorodó személy autós normáival kapcsolatban gyakran szóba kerül a 130g/km határérték, ami 5l/km átlagfogyasztáshoz társul. Ezt a fent említett 12%-ra jutó 250-600kg-jával durván összevetve azt kapjuk, hogy az egy kilogramm fogyasztásra kész száraz marihuána, egy a fenti normát teljesítő autóval 2000-4000km-t utazik. Ez egy gyors nagyságrendi számítás, nincs benne az autó kopás, a gyártás költsége és így tovább, de az arányokon érződik, hogy baj van. Főleg, hogy miért ne lehetne 10-100 kg os egységben végezni a szállítást? Az érték miatt ez már páncélautót igényelne, de a készpénz szállítást is megoldjuk valahogy.

A marha hús normális adagjának a kedvenc hamburgerem szimpla hús pogácsájának 200g-ját veszem alapul. Az USA kormánya a rekreációs, illetve orvosi fű fogyasztás egységnyi mennyiségét 0,4g-ban definiálja. Tehát a marha hús és a fű fogyasztást egymással szembe állítva az adagokban egy ötszázszoros szorzót látunk. Érdemes lenne az ehhez az adathoz tartozó fajlagos széndioxid kibocsájtást összevetni, ami így a fű esetében (2283-5184 kilogramm *0,0004) ~ 1-2 kg, a marha hús esetében pedig (60kg*0,2) 12kg. A rendszeres marhahús fogyasztás környezeti hatása csupán ebből a szempontból is károsabb.

A marha hússal még így se ez a legnagyobb probléma, hanem az, hogy egyes tanulmányok szerint 15000l tiszta vízre van szükség egyetlen egy kg hús előállításához. Ez az állítás persze nem kevésbé hatásvadász, mint a fű 5t széndioxidja. Azt viszont a hús lobbyban érdekelt kutatások is elismerik, (https://www.beefcentral.com/news/does-it-really-take-20000l-of-water-to-produce-1kg-of-beef/)

, hogy a marha mire vágósúlyba kerül megiszik fogyasztható hús kilogrammonként 160l vizet. Illetve a 180kg húshozam eléréséhez 8500kg takarmányt fogyaszt el. A takarmány megtermeléséhez szükséges víz mennyiségből adódik a 15000l/kg érték. Innen lehet jót vitatkozni a hús- és a zöld lobby képviselőinek, hogy ez a tiszta víz eső, ami amúgy is a földre hullik, ásott kút, tisztított víz,  vagy bármi más számítson-e ebbe az értékbe. Amivel nem lehet vitatkozni az a 8,5 tonna takarmány előállításához szükséges földterület nagysága. Ezért van az, hogy a húsipar ma a mezőgazdasági területek 77%-át használja és ezzel az elfogyasztott kalóriák 18%-át és a proteinek 37%-át adja. Egyedül elfoglalja az életre alkalmas földfelszín 38%-át, amivel hajszállal megelőzi a föld összes erdőségének területét. 

Ezután a két gyors számítás után, nem hagyott nyugodni a gondolat. Látnom kellett, honnan jönnek a számok és megnéztem az eredeti publikációt. Több fizetős falba is ütköztem, de a sok helyen hivatkozott 2012-es tanulmányt végül megtaláltam. Nem szeretném vitatni a növény termesztésre és a termés hozamra vonatkozó részleteit, csak azt szeretném megmutatni, hogy a beltéri növénytermesztés fejlett módszereivel, még a marihuána termelésnek sem kellene ekkora széndioxid kibocsátással járni.

Nézzük konkréten milyen adatokkal dolgozik a tanulmány:

 Az USA-ban a hálózati villamos energia esetében 609gCO2/kWh emisszióval számol. Ez 2018as adat szerint az USA-ban átlag 450gCO2/kWh. Az alábbi oldalon a világ termelése valós időben követhető, a 600g/kWh körüli érték szinte csak a szén erőműveket használó országokban látható.

https://www.electricitymap.org/map

 Néhány európai ország adata:

 

Egy megújuló energia forrásokra, illetve atom vagy gáz erőművekre jobban építő területen nagyságrendekkel csökken a marihuána termesztésre jutó emisszió. Persze lehet mondani, hogy minden másra jutó is, így a marha húsra is, de a marha hús nem profitál ennyit az energia árakból, mert az ő emissziós értéke egy származtatott érték, aminek nagyrészét a marha emésztése során kiböfögött metán széndioxid egyenértéke adja.

Forrás: https://www.visualcapitalist.com/visualising-the-greenhouse-gas-impact-of-each-food/

A fenti grafikonból az is kiderül, hogy a szállításra jutó emisszió olyan alacsony, hogy a marha hús esetében nem számolnak a fogyasztók étterembe utazásával, vagy épp a futárok üzemanyag fogyasztásával.  

A villamos energiánál van még egy érdekes rész a tanulmányban, ami azt feltételezi, hogy a villamos áram 85% érkezik a hálózatból a maradék 15%-ot pedig valamilyen generátorral jellemzően diesel üzemanyagból állítjuk elő, ennek emissziója a maga 25% körüli hatásfokával persze sokkal rosszabb talán még egy szén erőműnél is. Én megértem, hogy áram kimaradás esetére kell tartalék generátor, ami megvédi a termést, de a 15%-ot túlzásnak tartom.

Láthatjuk, hogy az eredeti 2283-5184 kilogramm széndioxid kilogrammonként, elég szélsőséges emissziós számokkal lett meghatározva, de még így is, ha korszerűbb áramtermelést feltételezünk több ezer kWh villamosáramfogyasztásról beszélünk. Az első ábránk ezt 3 részre veszi: világítás, szellőztetés együtt a párátlanítással és légkondicionálós. A világítás szükségletre konkrét számítások vannak a tanulmányban, számukra a legfontosabb rész a világító testek típusa. Két fajta izzónk van, más mást használnak növekedési és virágzási szakaszban: Metal halide és High-pressure sodium. Egyik sem mondott sokat nekem, de amire kíváncsi voltam azt a wikipedia megmondta: Mind a kettő 75-100 lumen/W hatásfokkal rendelkeznek, ami azt adja meg, hogy egységnyi villamos áramból mennyi fény lesz. 

https://en.wikipedia.org/wiki/Metal-halide_lamp

https://en.wikipedia.org/wiki/Sodium-vapor_lamp