Pár éves luxus autókban is gyakran találkozunk olyan központi kijelzővel ami szinte fáj a szemnek. Zongora lakk műnyag keret, amelyik ráadásul nincs síkben a kijelzővel. A kijelző nem tart a keretig. Vastag az egész egység. Nincs egy üveglap mögé rejtve. Gyenge felbontás, elavult grafika. Hogy nézhetnek ki így luxus autó belsőkben, ha ma már mindenki zsebében ízléses 6"os full HD telefon lapul?
Az első ok az autóipar speciális előírásaiban rejlik. Az autóinkat elég extrém behatások érhetik. Ha csak a hőmérsékletre gondolunk, a mínusz 30 fok alatti téli reggelek és a napon hagyott autóban keletkező szauna nálunk is gyakori. Egy hideg reggelen, próbáljuk minél hamarabb befűteni az autónkat. Tehát az összes részegységnek működnie kell -40C° +100 vagy akár +125C°- ig. Ráadásul ez a változás viszonylag gyorsan végbe is mehet. Minden alkatrész gyártónál klima kamrák sorakoznak, melyekben hónapokig futnak az extrém magas, extrém alacsony és a hősokk tesztek. Ilyenkor egy hideg és egy meleg kamra között rángatják a kijelzőt. Ezt persze még meg lehet bonyolítani változó páratartalommal dzsungeltől a sivatagig. Ehhez még hozzá csaphatjuk a mechanikus teszteket is, mert aki Porsche-val jár a Hungária körúton, annak se hullhat szét a kijelzője. Rázókamrák sorakoznak a klima kamrák mellett, melyek 2g gyorsulással 20Hz-20kHz ig rázzák a termékeket, majd egy kis random vibrációval is megspékelik, vagy épp az autógyártól kapott út profilt szimulálják. Ezeken a teszteken a ház rezgései, súrlódási hangot sem adhatnak ki. Azt szeretnénk, ha egy balesetben lehetőleg nem állna a szétrepülő kijelző a koponyánkba, ezért 10g oldal és fel-le gyorsulást, illetve 30g előre-hátra gyorsulást is egyben kell átvészelnie, és persze a légzsák se robbanthatja az arcunkba, de ha nekünk támad kedvünk lefejelni akkor össze kell roskadnia a szerkezetnek. Telefonjaink, monitorjaink az első teszt ciklusban hullanának ki az autóipar előírásokon az esélytelenek nyugalmával.
A második ok a fejlesztési idő. Az autó piacra kerülése előtt körülbelül már 2,5-3 évvel le van fixálva milyen technológia kerül bele. Ez akkor sem lehet a korabeli csúcs technológia, mert az nem bírná a fent felsorolt teszteket. Így ha minden jól megy, és az autógyár elég innovatív, akkor is legalább 5 éves technológia kerül az autóba, ami 4 évig, legalább az első faceliftig változatlanul marad. Így az új autónkban a modellciklus felénél már gyakran 10 éves technológiát és 10 évvel korábbi hardvert láthatunk. Multimédiában és kijelzőkben ez felfoghatatlan hosszú idő. Az első Iphone 10 éves és nem szívesen tennénk egy 100 dolláros mai kínai telefon mellé. Már nem is emlékszünk mi volt előtte a trend, talán múzeumokból rémlenek a régebbi telefonok. Autós kijelzőnk természetesen rosszul fest a fél éves telefonunk mellett, és még az is elvárnánk, hogy a 10 éves technológia kompatibilis legyen az újjal. Ahhoz, hogy az autónk a telefonunk minden fontos funkcióját elérje (vagy fordítva), vagy sziklaszilárd iparági szabványokra lenne szükség, vagy jövőbe látó fejlesztőkre. Egy szoftver frissítés megoldhatná a problémát, de ennek tesztelése és bevezetése is évekbe telik. Az öreg hardveren így se garantált a megfelelő működés.
1-2 éve megjelenő új autókban vannak talán az első igazán vonzó megoldások. Az én kedvencem a Range Rover Velar alsó kijelzője, ahol még a tekerő gomb is illeszkedik a designba, abban is kijelző van. Nem csak azért kedvenc, mert dolgoztam a belsején.
Olvasd el rövid bemutatkozásom és támogass patreonon, hogy podcast és video blog formában is megjelenhessen a blog:https://www.patreon.com/mernokszemmel
Kommentben jöhetnek szép és csúnya példák is a facebookra: https://www.facebook.com/mernokiszem Nyelvtan zsenik kíméljenek, karácsonyra magyar office-t kértem.
