Mérnök szemmel

Mi hülyeség és mi nem az , de ha mégis az akkor mit kezdjünk vele

Miért nem lehet tudni, hogy milyen idő lesz a hétvégén?

2018. augusztus 24. 17:58 - NMEszeme

Avagy, hogyan védi meg a káosz elmélet a meteorológiát.

Aki idén nyáron a meteorológusok segítségével próbálta kiválasztani a Balatonozásra legalkalmasabb hosszú hétvégéket, az nagyon csalódott lehetett. Én is naponta nézem az időjárást a telefonomon, mert ettől függ, hogy autóval vagy tömegközlekedéssel indulok dolgozni. Pár hét után rá kellett jönnöm, hogy jobb ha reggel kinézek az ablakon és az alapján döntök. Az Iphone gyári időjárás alkalmazása köszönőviszonyban nem volt a valósággal. Miért van az, hogy a meteorológia ma a szuper számítógépek és műholdak korában sem képes megmondani a hétvégi időjárást? 

yanetgarcia05.jpg

Kedvenc Podcastom a Gombapresszó egy régebbi adása is foglalkozott a meteorológia alkalmatlanságával a hétköznapi kérdéseink megválaszolására. Ott a műsorvezető óriások Tomi és Tibi szatirikus módon áltudománynak bélyegezték. Ezt egyébként gyakran megteszik a csillagászokkal elméleti fizikusokkal is, ezzel rávilágítva a tudomány kommunikáció hiányosságaira, hogy az átlag emberek felé egyáltalán nincs elmagyarázva ezeknek az elvont tudományágaknak a fontossága. Az avatatlan hallgató akár primitívnek is gondolhatja a műsort, de folyamatában hallgatva rajzolódik ki a szatíra, mely így karikírozza a nyilvánosságtól elzárkózó tudósokat. Stephen Hawking is gyakran viccek témája volt, mégis szinte egy egész ,a tudós munkásságát és zsenialitását méltató adást szenteltek neki. A meteorológia viszont nem haszontalannak tűnik, hanem egyenesen káros, mikor otthon várom az esős időt és az egész hétvégén 35 C° van a Balatonon. Vizsgáljuk meg reálisak e az elvárásaink.

A meteorológia vállalása, hogy a légköri folyamataink megértése útján modellezi ezeket a jelenségeket, és a felépített modellekbe a korábbi méréseket betáplálva, előre jelzi a várható időjárást. Hogy hogy nem sikerült ez több 100 év alatt. Rossz hírem van: Sikerült, tökéletesen ismerjük a fizika azon törvényeit amik az időjárást alakítják. A gond magával a rendszerrel van, az időjárás egy nem lineáris rendszer, ami rendkívül érzékeny az apró eltérésekre is. Ilyen rendszer a töke piac, vagy akár a demográfiai társadalmi folyamataink is. Ezen a mai szuper számítógépek mérhetetlen számító kapacitása se tud változtatni. Ezt a megállapítást Edward Lorenz nevű meteorológus megfigyelése szemlélteti a legjobban.  Lorenz az 50-es években egy ideális bolygót modellezett, aminek pontosan ismeri a domborzatát és minden méteren a légkör teljes magasságáig tudja a pontos hőmérséklet, légnyomás és pára értéket. Ezen az ideális bolygón szimulálta az időjárás változását. A történetet több helyen is olvastam, részleteiben eltér, de a lényeg, hogy a tudós kapott egy új számítógépet. Ahova a kis rendszere összes adatát egy adott pontban betáplálta, és azon is futtatni kezdte a modellt. Azonos adatokból kiindulva egyforma eredményt várhatunk, de már nagyon hamar eltérések jelentkeztek, de középtávon már jellegében sem hasonlított az időjárás a két szimulációban egymásra. Lorenz a hardver hibájára gyanakodott. A hiba viszont az adatokban volt, az eredeti szimuláció 6 tizedes jegyig tárolta az adatokat, az új gépbe csak 3 tizedes jegyig lettek betáplálva. A tízezredes eltérések okozták az eltérést. Ez egy eszményi bolygó volt, a valóságban még 30 kmenként sincsenek mérő állomások, a föld felszínén se nemhogy a légkör felső részeben. A domborzatot, se ismerjük méter pontossággal sem. Innen jön az ismert közhely, hogy egy pillangó szárnycsapása által keltett légnyomás különbség tornádót okozhat egy másik kontinensen. Igazából bármilyen kis eltérésből következhet, már középtávon is bármekkora eltérés. 

Az ilyen típusú rendszereket nem lehet tiszta számítási teljesítménnyel előre jelezni, mintákat és ismétlődéseket kell felismerni, ezek alapján lehet előrejelzést tenni. Ezzel csak az a baj, hogy amit még sosem figyeltünk meg, azt nem is tudjuk előre jelezni. Ezért nem látjuk az új típusú gazdasági válságokat sem. A matematikai statisztika eszközeivel lehetne előre jelzéseket adni, az adott esemény, pl egy vihar bekövetkezésének valószínűségét időben és térben való szórását lehetne megadni tudományos igényességgel. Sajnos az egyszeri ember ezt nem érti, neki az kell, hogy szombaton Siofokon milyen idő lesz. Ez a teljesíthetetlen elvárás nyomja a meteorológiát az áltudományok közé, mert senki nem meri azt mondani, hogy kedves olvasó vizsgázz le statisztikából aztán beszélhetünk időjárásról.

A meteorológia haszontalanságát hirdetőknek azt ajánlom, nézzék meg az USA keleti partján a trópusi viharok halálos áldozatainak száma, hogyan csökkent, annak ellenére, hogy a viharok száma és a népsűrűség is nőtt a területen. Csak éppen manapság Miami 3 nappal a vihar előtt evakuálva van, mert pár napra előre a hurrikán partot érését előre tudják jelezni.  

Olvasd el rövid bemutatkozásom és támogass patreonon, hogy podcast és video blog formában is megjelenhessen a blog:https://www.patreon.com/mernokszemme

Facebookon várom a kommenteket, értelmes kérdésekre felvetésekre válaszolok is. A helyesírásom rossz, tudom. Ezt kár megírni, 27 éve hallgatom. Ha eltűnnek a hibák akkor feltörték a profilom. https://www.facebook.com/mernokiszem/ 

A bejegyzés trackback címe:

https://mernokiszem.blog.hu/api/trackback/id/tr8514200655