Az egyszerű kommentelő lerántja a leplet az étolaj gyártókról. Nem vagyok tudós, de most úgy érzem magam, mint mikor a neves néprajz kutató egy még felfedezetlen békés törzsre talál az őserdőben, és saját szemével figyelheti meg annak szokásait. Szédületes sebességgel születnek újabb és újabb összeesküvés elméletek, most végre keletkezésük természetes környezetében figyelhettem meg a folyamatot. Ez a természetes környezet nem más, mint a facebook komment mező. 

A tervezett elavulás legendája című sorozatom (szövegre kattintva az első rész, itt és itt a második és a 3. olvasható) melegágya az idiótábbnál idiótább kommenteknek. Valahogy a kommentelés természete ilyen, ami nem tetszik arra jobban kommentelünk. Szerencsére azért van pozitív visszajelzés like formájában, megosztással, privát üzenetben is. Megnyugodva látom az adatlapokat böngészgetve, hogy gyártásban, tervezésben és oktatásban dolgozó emberektől jön a legtöbb támogató visszajelzés, míg az igazi kritikák írói tanulmányoknál gyakran az élet iskoláját jelölik meg. Többségében az is nyilvánvalóvá válik, hogy a kommentelő a cím vagy a többi komment alapján mond véleményt. 3 hónap nem volt elég, hogy nem törődve legyintsek a visszajelzésekre, de az olvasás nélkül írókat, teljes nyugalommal küldöm el rögtön melegebb éghajlatra. A következő történet iróniát, szarkazmust és lekezelő stílust tartalmaz, akit zavar most álljon meg.

Tehát az első hozzászólás, ami saját posztot kívánt:

Minden szava kincs. Legalább azt érzi batárunk, hogy nem ide való a téma. Gondolom nem olvasta csak a kommenteket, ahol szokásosan az eredeti posztban megfogalmazottakkal szemben, ment a " azért szar minden, mert a gonosz cégek összeesküdtek ellenem". Ez adta a bátorságot, hogy álljunk bele az élelmiszer iparba is. Ami egyébként sok esetben tényleg megérdemelné, csak pont nem a leírtak miatt.

Barátunk bement a boltba, látott egy csomó étolajat és felötlött benne, hogy "Hát ez meg hol terem? Nem is láttam még soha napraforgó földeket" mondjuk megértem a Hungária körúton belül tényleg ritka. Menjünk tovább a logikán. Ott a boltba egy csomó, egyforma a színe, télen nyáron tele a bolt vele. Ekkor a szikra belehasított hősünbe "Ne mesélje már be senki nekem, hogy ezt valami növényből préselik és ráadásul ennyit. Az egész bolygón nem terem ehhez elég. Tehát csak hamis lehet" Körülbelül ez az állítás a kommentben. Bele se merek gondolni, ha elsétál a hentes árukhoz, vagy a pékségbe akkor mi lett volna. Lehet leleplezi, hogy állat se él ennyi a földön és gabona se teremhet ennyi liszthez. Azért ez a három leleplezés egyedülálló lett volna egy bolti látogatás alkalmával. Sajnos nem leplezte le a teljes élelmiszer ipart, inkább gyorsan behányta kommentjét a kellemesek kis facebook csoportomba.

Az utolsó mondatot emelném még ki "amit ilyenkor mondogatnak: monetáris stratégia, piaci szegmensek". Nem szégyen nem tudni mit jelentenek a szavak, csak aminek nem ismerjük a jelentését azt ne használjuk érvként egy vitában. A "monetáris stratégia" ami körülbelül egy hosszúbb távú monetáris politikát jelenthet nem teljesen ide illő fogalom, szegény élelmiszer gyártó cégeknek az alapkamathoz aztán tényleg nem sok közük van. Amúgy ki mondogatja?

Itt még következik egy kis kölcsönös személyeskedés, amit én kezdtem, nem vagyunk tökéletesek.

Nem az a baj, hogy megfigyel valamit amin elgondolkodik, és esetleg alkot egy elméletet. A kételkedés egy nagyon pozitív dolog, a mai álhírekkel áltudománnyal teli világban a szkepticizmus szükséges.

A gond az, hogy meg se próbálja a saját elméletét tényekkel igazolni vagy cáfolni. Ha mondjuk szerepet cserélnénk és belém hasított volna a felismerés, hogy nem lehet ennyi étolaj a világon, mikor a Gellért hegyen egy szem napraforgót sem látok, akkor a következőt tettem volna:

• Megnézem, hogy saját családi felhasználásunk alapján mennyi étolajat használunk.
• Ezt a magyar családok számával felszorozva, lesz egy nagyságrendi elképzelésem a fogyasztásról.
• Keresek statisztikai adatot a magyar étolaj felhasználásról
• Összevetem a saját becslésem a statisztikával. Ha nagyságrendileg stimmel, akkor tovább lépek.
• Ha nem stimmel akkor mélyebbre ások. Megnézem más országok adatait, más forrásokat stb. Még az is lehet tényleg találtam valamit.
• EU mezőgazdasági adatai elég pontosan elérhetők, megnézem mennyi a magyar napraforgó termő területek mérete.
• Agrár tankönyvekből megnézem, mennyi az egy hektáron elérhető mag termés.
• Megnézem egységnyi magból mennyi olaj préselhető.
• Összeszorzom az adataimat.
• Megkeresem az étolaj illetve napraforgó import export adatokat.(veszélyes terep, mert az ÁFA csalások legkedveltebb eszköze az étolaj)
• Szépen összevetem a felhasználást a termeléssel és a kereskedelmi mérleggel, ha durván stimmel örülök. Elfelejtem a lázálmom.

• Ha nagyságrendileg nem stimmel akkor megosztom, hogy na itt találtam valami érdekeset.
• Ha nem érkezik meggyőző magyarázat:
  
• Beszélek egy élelmiszer ipari mérnökkel, hogy milyen lehetőségek lehetnek a hamisításra.
• Előveszem a szerves kémia tudásom, (ami nekem nincs, de szerencsére nem látok anomáliát) és megpróbálok hamis étolajat találni.
• Ha találok akkor az adataimmal együtt elkezdek vádaskodni és megosztani az elméletem másokkal.

Ehhez képest hősünk mit tett? Látott egy raklap étolajat, napraforgót meg télen sosem. Erre megosztotta elméletét tényként mindenkivel, mellőzve minden egyes adatot vagy utána járást. Miért húzom fel magam ezen? Mert a laposföld, a chemtrail hívők is így jönnek elő, de a nagyobbik baj, hogy az oltás ellenesség is pont így nyer teret és halnak meg gyerekek azért, mert a kedves kommentelők lusták, de a baromságra fogékonyak.

Olvasd el rövid bemutatkozásom és támogass patreonon, hogy podcast és video blog formában is megjelenhessen a blog:https://www.patreon.com/mernokszemmel

Ne legyetek lusták, Facebook oldalamon várom az értelmes hozzászólásokat

https://www.facebook.com/mernokiszem/

Ínyenceknek a beszélgetés folytatása: