Az első posztom (Pótolhatod itt, ha még nem olvastad) általam sem várt olvasottságot eredményezett, amit a Facebook oldalamon tartalmas kommentelés követett. Próbáltam rámutatni, hogy néha egy-egy termék élettartama nem a gonosz mérnökök miatt rövidebb, mint az elvárható, hanem bizony a vásárlók és a piac miatt kell az élettartam és az ár közötti középutat megtalálni. Sokan jöttek személyes példával, vagy ajánlottak Youtube videókat, dokumentum filmeket. Szeretnék most néhány a videókban látott nagyon populáris témára reagálni.

A villanykörte kartell 1000 órás élettartam szabálya, a nyomtatókba épített lap számláló és a szándékosan szakadó nylon harisnya.

Nézzünk egy átlagos dokumentum filmet a témában:   "A tervezett elavulás története" és a "Villanykörte összeesküvés" néven is szerepel ugyanaz a jelentős nézettséget produkáló videó.  

Mi a gond ezzel a "dokumentum filmmel"?

• Sehol sem szólítja meg az ellentétes oldalt. Ha már vádolunk komplett iparágakat, vagy az egész mérnöki szakmát akkor jó lenne lehetőséget adni a válaszra.
• Van olyan állítás amit ki tudok jelenteni teljes bizonyossággal, hogy hazugság. Ilyen pl "a tervező mérnöki képzéseken a tervezett elavulás a tananyag szerves részét képezi"  Nem. Én MSc fokozatú gépészmérnök vagyok termék tervező mellék szakiránnyal, nincs ilyen a tanagyagban. Élettartamra tervezés van, tehát, hogy az adott alkatrész kibírja a meghatározott üzemórát, ciklusszámot, időt stb... 
• Vannak igaz állításaik, pl a villany körte élettartama, a lapszámláló, vagy a szakadó nylon harisnya. Ezek tények. A motiváció amit mögé tesz, viszont feltételezés, amire az érintettek nem reagálhatnak. Nem tudhatjuk műszaki, gazdasági vagy tényleg egy összeesküvés áll e mögöttük. Ez egy nagyon csúnya módja a torzításnak, mert igaz tényekre építve ad egy hangzatos magyarázatot, amit az igazsággal együtt a laikus hallgató elhisz, és semmilyen teret nem enged az ellenvéleménynek.
• A szakértőkről sem tudunk meg semmit. Boris Knuf akinek a neve alatt megy a fenti hazug állítás pl egy fantom. Az interneten semmi nincs róla. Csak az imdb említi ezzel a filmmel kapocslatban. A kiírás alapján Industrial Designer ami mondjuk ipari formatervező lehetne, de miért nem jelzi ez a büszke ember, hogy mérnök. Nem tudtam rákeresni a végzettségére, mivel nincs információ róla az interneten, de ez azt is jelenti, hogy egy cikke vagy tudományos publikációja sincs a témában. Jó kis szakértő.  A Philips örökös a másik kedvencem, akinek épp semmi köze nincs a Philips AG-hoz se neki se a családjának már, de jól cseng a neve egy LED fényforrás gyártónál, így éppen azt promótálja. Azért utolsó ez a probléma, mert sajnos ma megszokott módszer a szakértők vagy kritikusok lejáratása, mondanivalójuk cáfolására. Én itt mégis örülnék legalább egy embernek akinek van publikációja a témában, és ott a nálam sokkal okosabb emberek cáfolatát is elérhetném.

Mivel a blog neve mérnök szemmel, ezért megpróbálok műszaki oldalról rávilágítani, miért nem ilyen egyértelmű a helyzet, mint ahogy azt a film vázolja. Gazdasági oldalról is biztos erősen támadható több állítás, de ezt a lehetőséget meghagyom másnak. Sorban azt szeretném megmutatni, hogy ahogy egyre kevésbé értek egy témához, egyre kevesebb kétely van bennem az állításokkal kapcsolatban. Pedig ez nem helyes, ha valamiről véleményt akarunk formálni, akkor meg kell ismernünk. Szükségünk van az ellenvélemények és érvek ütköztetésére, ami tudományos vitákon kívül máshol szinte ismeretlen fogalom

A nyomtatók lapszámlálója. Tehát a remekül működő nyomtató letilt egy bizonyos oldalszám után. A műsorban és a kommentek között is kizárólag tintasugaras nyomtatót láttam. A tiltás pedig több 10000 oldalra volt beállítva. Emberek normálisak vagytok? Tintasugaras nyomtatóval nyomtatni 30-50000 oldalakat. Ez a lehető legdrágább és legtöbb festéket használó megoldás. Leegyszerűsítve itt tényleg festéket spriccel a mechanikusan mozgó fej a lapra. Nekem már 1000 oldal/év-nél se jutni eszembe a tintasugaras megoldás. Ahogy írtam, ez nem gazdaságos, mert a festék drága. A festékek gyártására még inkább igaz, mint a vegyipar más területeire, hogy nagyon komoly előírásokat kell betartani környezetvédelmi és biztonsági szempontból. Veszélyes anyag, gond a tárolás, gond a megsemmisítés. Akkor mégis miért akarnak emberek ennyi oldalt nyomtatni? A válasz a leleményességben van, minden fajta nem gyári, ellenőrizetlen forrásból származó, feketepiaci festékkel töltik után a patronokat. Ez lehet mérgező, mehet a maradék valami kínai folyóba, ez már senkit se zavar. Személyes véleményem az, hogy aki ezt csinálja, az többet ne szólaljon meg a gyártókat hibáztatva, mert amit ő tesz sokkal károsabb minden gyártói magatartásnál.

Ez még mindig nem magyarázza, miért tilt le a nyomtató. A nyomtató gyártója garantál egy adott lap számot, ez előzetesen szerepel a termék dokumentációjában. Mivel az élettartam normál eloszlás szerint alakul, ezért egy olyasmit jelent, hogy a nyomtatók 98% kibírja a 20000 oldalt. 60% a biztos kibírja a 40000et is, de ezt már a gyártó nem garantálhatja. Oké, de ennyit bír, akkor miért nem engedi futni az elromlásig? A jellemző tönkremenetel itt a festék adagolás meghibásodása a fejben, tehát összefestékezhet mindent. Ezt a gyártók nem vállalhatják, inkább letiltanak és kötelező szervizt írnak elő. Aki meghackkeli, az utána saját felelősségére azt csinál amit akar, ha elúszik a tintában az az ő felelőssége. Az autóink is ezt teszik, inkább kapcsolnak szerviz módba, hogy a nagyobb hibát, esetleg egy vasúti átkelőben lerobbanást megakadályozzanak. Biztos van sok turpisság a nyomtató gyártóknál is, de e kép egyszerűen nem olyan egyértelmű, mint a film üzenete.   

 A villanykörte kartell és az 1000 órás maximum élettartam. Nem vagyok történész, nem tudom mi volt a századfordulón. Teljesen el tudom képzelni, hogy az elmondott kartellezés igaz. Az ok okozat viszont megint nem nyilvánvaló. A mutogatott régi körték, sok wolframmot felhasználva, nagy energia igénnyel fűtötték a helyiséget, és mellé egy kis fényt is kaptunk. Van egy optimum pontja az alapanyag költségnek, a fényerőnek és az élettartamnak. Megérne erre egy kutatást indítani, de nézzük inkább az elmúlt 30 évet. Azt állítjuk a garantált 1000 óra élettartam nem elég, ami a valóságban saját tapasztalatból inkább 2-3000 óra. Kapcsolgatás és sok más is befolyásolja. Vegyünk 2000 órát. Hol használunk villanykörtét? Ott érdemes ahol napi 1-2 órát világítunk, hogy miért csak itt? Azért mert még ma is többet fogyasztanak fűtésre, mint világításra. Ahol napi 2 óránál többet kell világítani oda nem való villanykörte. Számoljunk kicsit. Napi egy óra világítás (120W izzó) évi 40KWh kb 2000ft. Tehát egy energiatakarékos izzó ára már napi 1 óra világításnál is 2 év alatt megtérül. Ott ahol 8 órát akarunk világítani elképzelhetjük, milyen gyors a megtérülés. Tehát 1000 óra garantált élettartam, ott ahova szánjuk őket, még mindig 3-5 évet jelent. Ha nekünk ennél hamarabb tönkremegy, akkor ott bizony nem a megfelelő technológiát használjuk. Arra is kíváncsi lennék, hogy a védőgázok mekkora 100% távozik évek alatt a körtéből. Működhet-e egyáltalán évekig egy izzó.Várom a hagyományos izzók méretezésében jártas emberek kommentjét. Jelentős ipari múltunk miatt(Tungsram, GE ..) biztos lesz ilyen. Lehet, hogy nincs igazam, de a felvetésekből látszik, hogy ez a téma megint nem, olyan egyszerű és egyértelmű. Aki az iparágat támadja, attól megkérdezném, hogy hány százalékban használ LED fényforrást. Ma már pár ezer forintért tökéletes alternatíva a LED. Ha most nem ad ki rá a társadalom nagy része ennyit, akkor miért gondoljuk, hogy 1930-ban megvettük volna a bizonyosan drágább hosszúélettartamú izzót?  

A nylon harisnya. Az állítás is az, hogy a nylon magas szaktószilárdsága ellenére, úgy van szőve a harisnya, hogy a legkisebb hibától végig szakadjon. A "szemszaladás" tény. Hajlamos vagyok elhinni teljesen a szándékos elrontást, mivel ehhez értek a legkevésbé. A könnyűipar nagyon messze áll tőlem. Itt nem is igazán tudom a gyártót védeni, inkább pár kérdést tennék fel.

• Biztonságos e egy téphetetlen szövésű ruhadarabot hordani? Nincs e kockázata balesetnél tűznél stb?
• Más szövéssel, is meglenne a ma ismert rugalmasság, hogy a láb formájához tökéletesen illeszkedjen?
• Ha létezik más jobb szövési eljárás, mit jelentene ez költségeben?
• Ha nem szakadna végig a harisnya csak egy két szem hiba lenne rajta, akkor azt még felvennék a nők?

Olvasd el rövid bemutatkozásom és támogass patreonon, hogy podcast és video blog formában is megjelenhessen a blog:https://www.patreon.com/mernokszemmel

Nagyon számítok a Facebook oldalamon az eddigi konstruktív vitára és kritikákra. A helyesírásom rossz, tudom. Ezt kár megírni, 27 éve hallgatom. Ha eltűnnek a hibák akkor feltörték a profilom. https://www.facebook.com/mernokiszem/